Wirtschaftsforum: Milyen a piaci pozíciója?

Alexis von Rhade: A gabona terület a fő kompetenciánk. Üzletünk nagyon tőkeigényes, mivel termékeink fejlesztési ideje 10 és 13 év között van. Ezt teljes mértékben előre kell finanszíroznunk. Emiatt szükségünk van a szövetségi intézetek alapkutatásaira is. Erőteljesen elősegítettük a nemzetközivé válást. Így létrehoztunk egy kutatási háromszöget Nagy-Britannia, Franciaország és Németország között helyszíni partnerekkel és tenyészprogramokkal. A Brexit ebben biztosan akadály. Fontosak azonban más kutatások is, mint például a napraforgótenyésztés Romániában. Egy erős partner vagyunk, aki a kooperációk által képes a nemzetközi piacokat kiszolgálni.

Wirtschaftsforum: Hogyan mutatkozik be a cégük ma?

Alexis von Rhade: Jelenleg 120 munkatársat foglalkoztatunk növénytenyésztés és mezőgazdaság területén. Cégünk a 20. század elején jött létre. Ma már hét társunk van, beleértve az unokámat és engem mint ügyvezetőt. Tavaly 25 millió EUR árbevételt sikerült realizálnunk.

Wirtschaftsforum: Mi a legfontosabb az Önök termékeinél?

Alexis von Rhade: A télbúza, mint a világ legnagyobb gabonafaja, de a sörfőző árpa és a magas technológiájú zab is közéjük tartozik. A sörfőző árpát sör előállítására használják, míg a zab zabitalokban és zabpehelyben található meg. Itt magasabb minőségi követelmények vonatkoznak, mint a búzára, ami igazi tömegtermék, kisebb élelmiszeripari követelményekkel. Tenyészeti szempontból kihívást jelent minden gabonafaj. Ezt követi a tritikálé és a téliárpa, amelyeket szinte kizárólag takarmányozásra használnak.

Wirtschaftsforum: Milyen szerepet játszanak az időjárás és az éghajlat?

Alexis von Rhade: Ezek a változók. Példaként említhetem a Szász-Anhalti telephelyünket, amely a Harz hegység esőárnyékában fekszik. Mögöttünk áll három év, amikor a maximális szárazság uralkodott, ami jelentős csapadékhiányt jelentett. Idén viszont bőven esett az eső, ami a fehérjeértékeket lecsökkentette, ez viszont problémákat okoz a lisztmalmoknál. Összességében az időjárásról és a klímaváltozásról elmondható: egyre bizonytalanabb és szárazabb lesz, de mi itt a jövőben is szeretnénk tovább dolgozni olyan nemesítéseken, amelyek képesek megbirkózni a változó körülményekkel.

Wirtschaftsforum: Tehát az Ön számára a géntechnológia is érdekes téma?

Alexis von Rhade: Ma az európai nemesítés Mendel szabályain alapul. Olyan mélyre mehetünk, amennyire csak lehet minden technológiai fejlesztéssel, hogy megértsük a növényt és például jó szülőket találjunk a keresztezésekhez. Mi, mint nemesítők, nyitottak vagyunk az új technológiákra, de azok, ahogy azt jelenleg az EU tervezi, nem vezethetnek ahhoz, hogy a biológiai anyag, ami természetesen is előfordulhat, szabadalmaztatva és licencesítve legyen. Itt „szabadalmi blokkolt genetikáról” beszélünk. Minden nemesítőnek „open source” értelemben kellene használnia a genetikát, hogy elősegítse a továbbfejlesztést. Minden más a diverzitást és az innovációs erőt csökkentené, és növelné a függőséget a nagyvállalatoktól. A növénynemesítésnek nyitottnak kell maradnia az innovációk biztosítása érdekében. A természetes anyagok szabadalmaztathatósága tabunak számít. Új nemesítési technológiákat, mint a CrisprCas-t, úgy kell használni, hogy ne adjunk platformot a monopóliumoknak a multinacionális cégek számára.

Wirtschaftsforum: Mik az innovációs témák a Nordsaat számára?

Alexis von Rhade: Széleskörűen kutatunk. A digitalizáció például alkalmazható a kalászok számolására. Idén először tudtuk ezt mobiltelefonnal megvalósítani. Éppen egy nemesítő szoftvert vezetünk be, amely összegyűjti és kiértékelheti az összes adatot. Az adatkezelés rendkívül fontos és minimalizálja a kockázatokat. Fenntarthatósági szempontból szeretnénk fejleszteni a növényeket és jó termékeket szállítani, amelyek biztosítják a gazdálkodók értékteremtését. A jó személyes tanácsadás fontos számunkra, mert a tisztán digitális vásárlás soha nem fog létezni.